header blue

Danubius Dog Klub Fegyelmi Szabályzat

érvényes: 2014. május 22-től visszavonásig

 

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

 

1. §

 

 A fegyelmi eljárás célja:

2. §

A fegyelmi eljárás, illetőleg a fegyelmi felelősségre vonás célja:

a) A fegyelmi vétséget elkövető klubtag bizonyított cselekményével arányban álló fegyelmi büntetés meghozatala.
b) A klubtagoknak fegyelmi vétség elkövetésétől való visszatartása.

 A fegyelmi szabályzat személyi hatálya:

3. §

A Fegyelmi Szabályzat hatálya alá a klub tagjai tartoznak, függetlenül attól, hogy klub tisztséget viselnek-e vagy sem.

 A fegyelmi eljárás elrendelésére jogosultak:

2/A.§

A fegyelmi eljárást a klub elnöke vagy a Felügyelő Bizottság elnöke rendeli el.

II. FEJEZET

Fegyelmi vétségek, fegyelmi büntetések

 

4.§

 

 Fegyelmi vétségek:

1. Fegyelmi vétséget követ el az a klubtag, aki a tagsági viszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi.
2. Súlyos fegyelmi vétséget követ el különösen az a klubtag, aki:

a) A klub sérelmére elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt a bíróság,
illetőleg a szabálysértési hatóság jogerősen elmarasztalt.

b) A klub Alapszabályának és szabályzatának előírásait, valamint testületi szerveinek
határozatait nem tartja be.

c) A klub szándékos vagy durva mulasztásból eredő megsértése.

d) A klub érdekeinek és tekintélyének vétkes megsértése.

e) Sportszerűtlen és a klubbal szemben álló magatartásnál valamely tisztségviselővel,
tenyésztési- illetve küllembíróval szembeni illetlen viselkedés, valamely klubtag
jelentős megsértése és a klubbéke kitartó zavarása.

f) Választással elnyert megbízatásával, tisztségévei visszaél, jogait rosszhiszeműen
gyakorolja.

g) Mást fegyelmi vétség elkövetésével vádol.

h) A Német Dog Törzskönyv hitelességévei bármilyen módon visszaél, annak
hitelességét veszélyezteti, illetve kellő alap nélkül kétségbe vonja.

i) A jogerős fegyelmi büntetés, továbbá a klub határozatok végrehajtását akadályozza.

j) A klub fegyelmi eljárás .során a tanúzási kötelezettséget indokolatlanul megtagadja,
továbbá a szabályszerű meghívás ellenére sem jelenik meg és távolmaradását nem
menti ki, vagy megjelenése esetén engedély nélkül távozik, illetve ott rendzavarást
követ el.

3. A fegyelmi vétséget elkövető klubtag fegyelmi eljárás keretében kell felelősségre vonni. Kivételt képez az olyan fegyelmi vétség, amelynél tényállás bizonyított és ennek alapján írásbeli figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmi büntetés kiszabás a nem indokolt.

 Fegyelmi büntetés:

1. A fegyelmi büntetések a következők:

a) írásbeli figyelmeztetés

b) a klubtagságból eredő jogok gyakorlásának felfüggesztése

c) a klub tisztségviselésétől történő eltiltás

d) eltiltás a külföldi szervezetek, valamint a klub által rendezett rendezvényeken (kiállítás, klubnap, stb.) való részvételtől

e) eltiltás a klub által nyújtott kedvezményektől

f) klubból való kizárás.

2. Az első bekezdés b}, c), d) és e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés 6 hónaptól 3 évig terjedő időtartamban határozható meg. E fegyelmi büntetések kezdetét és végét a fegyelmi határozat rendelkező részében meg kell jelölni.

3. Az a klubtag, akit a klubból kizártak, csak a kizárást kimondó jogerős fegyelmi határozat meghozatalát követő 3 év elteltével vehető fel újra a klubba.

4. Többrendbeli vagy különösen súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a klub elnöke vagy a Felügyelő Bizottság elnöke az elrendeléssel, a Felügyelő Bizottság pedig a tárgyalás kitűzésével egyidejűleg vagy az eljárás folyamán az eljárás jogerős befejezéséig - de legfeljebb 30 napra - a fegyelmi alá vont tagsági jogait határozatban felfüggeszti. A fegyelmi eljárás lefolytatására jogosult szerv a tagsági jogok felfüggesztését az eljárás befejezéséig fenntartja. E határozatok ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Ill. FEJEZET

 Klubfegyelmi szervek:

5.§

A klub fegyelmi szervek a következők:

a) Fegyelmi-és Etikai Bizottság
b) Elnökség
c) Közgyűlés

A klub Fegyelmi- és Etikai Bizottsága

 6

1. A klub közgyűlése 3 tagból és 1 póttagból álló Fegyelmi- és Etikai Bizottságot választ 5 évi időtartamra és egyben a tagok közül megválasztja a Fegyelmi- és Etikai Bizottság elnökét.

2. A Fegyelmi- és Etikai Bizottság tanácsban jár el. A Fegyelmi- és Etikai Bizottság határozata legalább 2 tag egybehangzó szavazatával jön létre.

7.§

1. A Fegyelmi- és Etikai Bizottság megválasztott tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói (Ptk. 685. ┬ž b) pontja). Ez a rendelkezés vonatkozik a Fegyelmi- és Etikai Bizottság tagjainak és a klub tisztségviselőinek viszonyára is.

2. Az eljárás alá vont személyévei összefüggésben felmerülő összeférhetetlenség vagy elfogultság valószínűsége esetén ennek fennállása kérdésében - az érdekelt kérelmére - a klub elnöksége dönt, amely döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.

3. Ha az elfogultsági kifogás megalapozott vagy az összeférhetetlenség bizonyított, a Fegyelmi- és Etikai Bizottság elnöke az eljáró tanácsba más bizottsági tagot (végső esetben -póttagot) jelöl ki.

4. Amennyiben a 3. bekezdés szerinti kizáró ok a Fegyelmi- és Etikai Bizottság elnökére vonatkozik, az elnöki teendők ellátásával a klub elnöksége az elnökség valamelyik tagját bízza meg. A delegált elnökségi tag ugyanazon fegyelmi ügy másodfokú elbírálásából kizárt.

5. A Fegyelmi- és Etikai Bizottság tagjának akadályoztatása esetén a 3. bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

8.§

A Fegyelmi- és Etikai Bizottság hatáskörébe tartozik ÔÇô választott tisztségviselők kivételével - a klub tagjai ellen az elsőfokú fegyelmi eljárás lefolytatása.

A Fegyelmi- és Etikai Bizottság elnöke köteles:

9.§

a) Tájékoztatni a klub elnökét a Fegyelmi- és Etikai Bizottság által hozott fegyelmi határozatról.

b) Beszámolni évente egy alkalommal a klub közgyűlésén a Fegyelmi- és Etikai Bizottság tevékenységéről.

A klub elnöksége

10.§

1. A klub fegyelmi eljárásában a fellebbviteli fórum a közgyűlés.

2. A közgyűlés határozatképességét az Alapszabályban leírtak határozzák meg.

3. Ha a közgyűlésnek nincs jogvégzett tagja, jogi szakértőt kell felkérni.

Közgyűlés

11.§

1. A klub választott tisztségviselői fegyelmi ügyében a vizsgálat és döntés a klub közgyűlésének hatáskörébe tartozik.

IV. FEJEZET

Fegyelmi eljárás

Az elsőfokú eljárás szabályai

12.§

  1. A fegyelmi eljárás hivatalból vagy a panaszos írásbeli beadványa alapján indulhat meg. A beadványban részletes és pontos tényállást kell írni. Meg kell jelölni, illetve csatolni kell a szükséges bizonyítékokat. A panaszbeadványt - amelyet a panaszosnak saját kezűleg kell aláírnia ÔÇô a klub elnökénél vagy a Felügyelő Bizottság elnökénél kell benyújtani.
  2.  Névtelen bejelentés alapján fegyelmi eljárást indítani nem lehet. Amennyiben a bejelentés közérdekű, azt az eljárás elrendelésére jogosult köteles kivizsgáltatni.

13.§

  1. A panaszbeadvány kézhezvételétől számított 30 napon belül a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult dönt a fegyelmi eljárás elrendeléséről vagy az eljárás elrendelésének megtagadásáról és erről érintetteket értesíti.
  2. A fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult egyidejűleg az iratokat továbbítja a hatáskörrel rendelkező fegyelmi szervhez.

14.§

A fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult személy szükség esetén az eljárás elrendelését megelőzően külön vizsgálatot rendelhet el vagy igazoló jelentést kérhet.

15.§

A klub elnökének a fegyelmi eljárás elrendelését megtagadó határozata ellen, vannak kézhezvételétől számított 15 napon belül panasszal lehet élni az elnökséghez, melynek határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

16.§

Ha a fegyelmi eljárással egy időben, azzal okozati összefüggésben bírósági, büntető vagy szabálysértési eljárás folyik, úgy a fegyelmi eljárást az ügy jogerős befejezéséig fel lehet függeszteni. A tagsági jogok gyakorlásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezések (4. ┬ž 4. bekezdés) az esetben is alkalmazhatók. A bírósági ítélet, illetve szabálysértési határozat jogerőre emelkedését követően a felfüggesztett fegyelmi eljárást le kell folytatni.

17.§

Ha a fegyelmi eljárás folyamán az üggyel összefüggésben a fegyelmi vétség elkövetésével olyan klubtag is alaposan gyanúsítható, aki ellen fegyelmi eljárás nincs elrendelve, erről a Fegyelmi- és Etikai Bizottság elnöke a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosultat értesíti, aki 15 napon belül dönt az esetleges fegyelmi eljárás megindításáról, illetve annak megtagadásáról szükség esetén dönt az ügyek egyesítéséről.

V. FEJEZET

A fegyelmi tárgyalás

18.§

1. Az ügyben eljáró bizottság a fegyelmi eljárás elrendelését követő 15 napon belül az eljárás megindításáról írásban köteles értesíteni az eljárás alá vont személyt és egyben kitűzi a tárgyalást. Az erről szóló értesítésnek a tárgyalás napját legalább 8 nappal meg kell előznie.

2. A Fegyelmi- és Etikai Bizottság tagjait és az eljárás alá vont személyt, továbbá a tanukat írásban kell meghívni. A Fegyelmi és Etikai Bizottság elnöke gondoskodik a tárgyalás megfelelő előkészítéséről, amennyiben szükséges az előzetes meghallgatás foganatosításáról. A tárgyalás megnyitását követően az elnök számba veszi a megjelenteket, majd az iratokat. A tárgyalás megkezdésekor és az egész eljárás folyamán az összeférhetetlenséget vizsgálja.

3. A tárgyalásra meg kell hívni az eljárás alá vont személyt, esetleges jogi képviselőjét, meg kell hívni úgyszintén azokat, akiknek a fegyelmi vétség elkövetéséről közvetlen tudomásuk van. A Fegyelmi- és Etikai Bizottság elnöke az eljárás alá vont tagot azzal hívja meg, hogy igazolatlan elmaradása a tárgyalása megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Meg kell szerezni az üggyel kapcsolatban fellelhető egyéb bizonyítékokat (okiratokat, jegyzőkönyveket, stb.) is.

19.§

1. A fegyelmi ügy tárgyalásán az eljárás alá vont személy elé kell tárni a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényeket és körülményeket, továbbá módot kell adni arra, hogy észrevételeit, védekezését szóban vagy írásban előterjeszthesse.

2. Az eljáró bizottság köteles lehetővé tenni, hogy a fegyelmi eljárás alá vont személy a tárgyalás egész tartama alatt - kivéve a határozathozatalt megelőző zárt tanácskozást - jelen legyen, a bizottság elnökének engedélyével a tanukhoz kérdéseket intézzen, a tanúvallomásokra és egyéb bizonyítékokra észrevételt tegyen.

3. A fegyelmi tárgyalást az elnök vezeti. Gondoskodik a jelen Fegyelmi Szabályzat rendelkezéseinek betartásáról, a fegyelmi alá vontat megillető jogok érvényesítéséről és köteles a fegyelmi alá vontat az öt megillető jogokról (bizonyítási indítvány előterjesztése, tanúhoz való kérdés intézést, -stb.) tájékoztatni.

4. A Fegyelmi- és Etikai Bizottság elnöke gondoskodik a bizonyítás felvételéről. Megtagadás esetén megteszi a szükséges intézkedéseket a fegyelmi ügy másodfokú tárgyalására.

20.§

1. A közgyűlés, mint másodfokon eljáró fegyelmi szerv, fellebbezett ügyben tárgyalást tartani, érdemi határozatot hozni, következő évi rendes közgyűlésen köteles hozni.
2. A másodfokú fegyelmi szerv a tárgyalásra köteles meghívni az eljárás alá vont személyt, valamint a hivatalból indul eljárásban az elsőfokú fegyelmi eljárás elrendelésére jogosultat. Szükség esetén újabb tanukat, szakértőket hallgathat : meg és további bizonyíték-kiegészítést foganatosíthat.

21.§

1. A másodfokon eljáró fegyelmi szerv az első fokon kiszabott fegyelmi büntetést enyhítheti, súlyosbíthatja. A fegyelmi büntetés azonban nem súlyosbítható, ha csak a fegyelmi vétséget elkövető személy fellebbezett.
2. Ha a fellebbezést a másodfokú fegyelmi szerv alaptalannak találja, azt - az elsőfokú határozat hatályban tartása mellett - elutasítja.
3. Ha az elsőfokú eljárás során jelentős eljárási szabályszegés történt, illetőleg, ha további nagy terjedelmű bizonyítás vagy az eljárás megismétlése mutatkozik szükségesnek, a másodfokú fegyelmi szerv az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi és az elsőfokú fegyelmi szervet utasíthatja. Ebben az esetben a hatályon kívül helyező határozatnak kell az elsőfokú döntés ismertetését, a hatályon kívül helyezés okait, továbbá az új eljárásra vonatkozó elvi állásfoglalást megtenni.
4. A másodfokú fegyelmi szerv által tartott tárgyalásra, valamint a másodfokú fegyelmi határozat tartalmára a 19., 20., valamint a 21. ┬ž-ban foglaltak megfelelően irányadók.

22.§

A másodfokon hozott határozat jogerős, ellene további fellebbezésnek nincs helye.

VI. FEJEZET

Elévülés

23.§

1. A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően vizsgálni kell, hogy a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekmény vagy mulasztás nem évült-e el. Elévült a cselekmény, ha a fegyelmi vétség elkövetése óta, tag esetén 1 év, a klub tisztségviselője esetén 3 év már eltelt.
2. Ha a fegyelmi eljárás alapját képező ügyben büntető vagy szabálysértési eljárás indult, az elévülés az eljárás jogerős befejezésekor kezdődik.

VII. FEJEZET

Mentesülés a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól

24.§

1. A klub tagja mentesül a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól a fegyelmi büntetés letöltésével, kizárás esetén pedig akkor, ha a határozat jogerőre emelkedésétől 3 év telt el.

2. Ha a fegyelmi büntetés hatálya alatt álló klubtaggal szemben újabb jogerős fegyelmi büntetést szabtak ki, a korábbi büntetés alól mentességi időtartamra újabb fegyelmi büntetés kiállásáig meghosszabbodik. A mentesülésig a klubtag a súlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

3. Az, akit kizártak a klubból, csak 3 éveltelte után nyújthatja be tagfelvételi kérelmét a klubhoz.

4. A fegyelmi büntetés hátrányos következménye alól a közgyűlés mentesítheti a fegyelmi büntetéssel sújtottat, ha annak magaviseletéből a tevékeny megbánás kitűnik, akinél a büntetés már köztudottan elérte célját.

5. A mentesítés iránti kérelmet az érintett, az érintett hozzátartozója, jogi képviselője - indoklással ellátva - terjesztheti elő az elnökséghez. Ilyen kérelem csak egy ízben teljesíthető.

VIII. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

25.§

A fegyelmi szerv a határozatát hibás névírás, szám vagy számítási, avagy más hasonló, nyilvánvaló elírás esetén bármikor kijavíthatja.

1. A bírói tevékenységgel kapcsolatban a Bírói- Tenyésztési Szakbizottságához kell a panaszt benyújtani.
2. A Bírói- Tenyésztői Szakbizottság a panaszt saját hatáskörben vizsgálja és azt saját szabályzatának megfelelően - 15 napon belül - eldönti vagy javaslatot tesz az elnöknek a klub fegyelmi eljárás megindítására.
3. A Bírói- Tenyésztői Szakbizottság döntése ellen az érdekeltek 15 napon belül fellebbezéssel élhetnek a klub elnökségéhez.

 

ddk regi logo

 

Danubius Dog Klub (DDK)

a Német Dog magyarországi fajtagondozó szervezete

5071 Besenyszög, Hajnal u. 34..Tel/Fax: +36 30 207 3230
https://www.facebook.com/danubiusdogclub/
http://www.danubiusdogclub.hu    info@danubiusdogclub.hu
Bankszámlaszám: OTP BANK 11742221-20036469-00000000

DDK calligraphic bigbg