header blue

A Danubius Dog Klub Törzskönyvezési Szabályzata

 

  1. Fogalom meghatározások

 

  • Szövetség

 

Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületeinek Szövetsége (továbbiakban: MEOESZ)

 

  • Értelmezés

 

A jelen Szabályzat értelmezésekor figyelembe kell venni a MEOESZ  tagsággal működő FCI (Federation Cynologique Internationale) törzskönyvezésre vonatkozó közvetett és közvetlen szabályait is. Jelen szabályzat azzal ellentétes nem lehet, amennyiben jelen szabályzat az FCI eltérést nem engedő vonatkozó szabályával ellentétes, úgy az FCI szabályozást kell alkalmazni.

 

  • Fajtagondozó szervezet fogalma

 

Fajtagondozó szervezet alatt a MEOESZ tagjaként működő, annak megbízása alapján a fajtagondozásra jogot szerzett fajtaszervezet értendő az adott ebfajtában.

 

  • Törzskönyvezés

 

A törzskönyvezés az a folyamat, amely a fajtatiszta eb egyedek adatainak tulajdonos általi közlése és igazolása alapján ezen adatok törzskönyvben történő rögzítését, nyilvántartását, feldolgozását, rendszerezését, igazolását, az adatok közül a változtathatóak változásainak követését és vezetését továbbá az FCI szabályai szerinti megismerhetőségét tartalmazza. A törzskönyveket a MEOESZ vezeti és állítja ki, a Danubius Dog Klub (továbbiakban: DDK) feladat a tenyésztési adatok szakmai felülvizsgálata az FCI szabályai alapján.

 

 

  • Törzskönyv

 

A törzskönyv ebtörzskönyv, mely a MEOESZ által az FCI kölcsönösségre és kizárólagosságra vonatkozó alapelve értelmében Magyarországon FCI elismertséggel kizárólagosan vezetett adatbázis, mely az FCI által elismert, ideiglenesen elismert továbbá -FCI elismertség nélkül- az FCI által el nem ismert fajtájú fajtatiszta ebek adatainak nyilvántartására és igazolására szolgál. Az ebtörzskönyvet ebfajtánként elkülönítetten, elektronikus adatbázisként vezeti a MEOESZ.

 

  • Származási lap

 

Az eb nemzetközileg elismert megjelenési formájú származási igazolása. A DDK tenyésztési programjába befogadott és engedélyezett fajtába tartozó ebek részére a Magyar Köztársaság területén származási lapot kizárólag az MEOESZ állíthat ki. A származási lapot, mint közokiratot kell kezelni.

A származási lap a törzskönyv adatairól a tulajdonos kérelmére kiállított hiteles másolat. Nem állítható ki származási lap amikor regisztrációs lap kiadásának van helye. A származási lapot a MEOESZ sorszámozott, dátummal és aláírással ellátott magánokiratként állítja ki, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik.

 

  • Standard származási lap

 

Azon, származási lapra jogosult egyedek törzskönyvi adatairól kiállított legalább 3 generációs, szöveges részében kétnyelvű (angol és magyar) másolat, amely egyed mindkét szülőpárja teljesítette Danubius Dog Klub által a tenyésztésbe vételhez minimumként meghatározott feltételt, vagy feltételrendszert.

 

Minimum: Mindkét szülő eredményes tenyészszemlével rendelkezik.

Elfogadott tenyész minősítések:

  • Tenyészthető minősítés Magyarországon
  • Tenyészthető minősítés a származási lap szerinti honosító ország feltételei alapján
  • EuDDC tenyészthető

 

  • Prémium származási lap

 

Tartalma megegyezik a standard származási lap tartalmával, de látványosan és feltűnően elhelyezett speciális hologrammal feltüntetésre kerül rajta, ha mindkét szülő teljesítette a Danubius Dog Klub által meghatározott prémium tenyésztési feltételeket.

 

Prémium feltételek:

  • Mindkét szülő eredményes tenyészszemlével rendelkezik a standard származási lap feltételei szerint: (Tenyészthető vagy EuDDC tenyészthető)
  • Mindkét szülő csípő és könyök szűrési eredménye: (HD/A, HD/B, ED/0, ED/1)
  • Mindkét szülő Magyarországon megrendezett nemzetközi kiállításon (CACIB), vagy a DDK által rendezett kiállításon elért osztály győztes címmel rendelkezik: (HPJ, CAC)

 

  • Regisztrációs lap

 

A regisztrációs lap azon eb törzskönyvének adatairól kiállított hiteles másolat, amely eb

  • olyan ismert és FCI származási lappal rendelkező szülőpár utódja, amely/ek ki vannak zárva a tenyésztésből, vagy
  • az egyed maga színhibás, nem a tenyésztési színcsoportnak megfelelő színű, vagy
  • olyan ismert és FCI származási lappal rendelkező szülőpár utódja, amely nem tett eleget a Danubius Dog Klub által a tenyésztésbe vételhez meghatározott minimális feltételeknek.

 

  • Tenyésztő

 

Az a magyar állampolgárságú vagy a Magyar Köztársaság területén tartósan (évi 270 nap) tartózkodó külföldi jogképes, természetes személy, illetve a Magyar Köztársaságban bejegyzett jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, egyesület, aki (amely) legalább egy a Magyar Ebtörzskönyvben szereplő, tenyészthető szuka tulajdonosa és az FCI által elismert kennel névvel rendelkezik.

 

 

  • Konfirmációs eljárás

 

A konfirmációs eljárás azon egyedek származási lapra jogosultságának megszerzésére irányuló eljárás, amelyek regisztrációs lappal rendelkeznek. A konfirmációs eljárás részleteit az DDK Konfirmációs szabályzata tartalmazza.

 

  1. A törzskönyvezés szabályai

 

  • A MEOESZ mindazon tenyésztő ebét nyilvántartásba veszi és származási igazolással (regisztrációs vagy származási lap) ellátja, amely megfelel a hatályban lévő tenyésztési előírásoknak. A törzskönyvezés megtörténik, ha az FCI rendelkezéseiben, a magyar jogszabályokban, vagy az MEOESZ szabályzataiban akadálya nincs, a tenyésztő az Egyesület Törzskönyvezési és Tenyésztési Szabályzatának megfelel, továbbá, ha a törzskönyvezésért az MEOESZ által közzétett díjat megfizette.

 

  • A hatályos magyar jogszabályoktól, az FCI előírásaitól, a MEOESZ és a DDK szabályzataitól történő eltérés, az azokban foglalt szabályok megsértése, valamint a kutyáknak kereskedelmi célra történő szaporításának gyanúja esetén az DDK a törzskönyvezést és a származási lap szakmai igazolását minden külön eljárás nélkül az ügy tisztázásáig felfüggeszti.

 

  • Az előírt okmányok hiányában, illetve az azokban szereplő formai vagy tartalmi hiányosságok (ide értve a nem szabályszerű javítást, törlést, hamisítást is), az okmányokkal kapcsolatos bejelentési határidők átlépése esetén a MEOESZ a törzskönyvezést, a DDK a származási lap szakmai igazolását minden külön eljárás nélkül megtagadhatja.

 

  • A törzskönyvezési eljárás során az DDK szakmai felülvizsgálatának döntései ellen az DDK Vezetőségéhez lehet fellebbezni, akik a fellebbezést 30 napon belül érdemben kötelesek elbírálni és ennek megfelelően intézkedni a kijavításról, vagy elutasítani a fellebbezést. A fellebbezésnek nincs helye, ha az FCI előírásai-, a MEOESZ és a DDK Tenyésztési és Törzskönyvezési Szabályzatában foglaltak szerint járt el.

 

  • A DDK az állomány nyilvántartást, a MEOESZ a törzskönyvet elektronikus formában vezeti.

 

  • A törzskönyvben hibásan bejegyzett adatot javítani csak úgy szabad, hogy a kijavítás ténye, a korábban bejegyzett adattartalom felismerhető maradjon, megállapítható legyen a javítás időpontja, oka és a javítást végző személye. Az adatbázisban minden bejegyzett rekord véglegesen tárolásra kerül és megtekinthető.

 

  • A törzskönyv főtörzskönyvi részbe azok az ebek sorolhatók be, amelyek saját teljesítményük alapján megfelelnek valamely tenyészminősítő osztály feltételeinek, valamint őseik 4 generáción keresztül ugyanazon fajta főtörzskönyvében vannak bejegyezve. A főtörzskönyv tenyészminősítési osztálya: Tenyészthető, EUDDC tenyészthető

 

  • A melléktörzskönyvi rész tartalma, formája és vezetési szabályai megegyeznek a főtörzskönyvi résszel. Melléktörzskönyvi bejegyzésre azon kutyák utódai kerülhetnek, melyek nem teljesítették a tenyészminősítési osztályba sorolás feltételeit, de rendelkeznek 4 generációs származási lappal és a konfirmációs eljárás során származási lap kiadásának feltételei teljesítették.

 

  • A tenyésztőnél a törzskönyvbe vételhez szükséges alapbizonylatok:
    • fedeztetési jegy;

 

  • alombejelentő jegy;

 

  • transzponder beültetési igazolás;

 

  • Egy szuka részére az alom bejelentés a fedezési dátumától számított 50 és 70 nap között született kölykökre fogadható el.

 

  • A bejegyzéshez szükséges okmányok tartalmáért, az abban foglalt tények és adatok valódiságáért a bejelentő büntetőjogi és polgárjogi felelősséggel tartozik.

 

  • A tenyésztő a kölyköket az DDK Szabályzata szerint köteles egyedileg megjelöltetni.

 

  • A tulajdonosváltozást a régi és az új tulajdonos szerződésben köteles foglalni, amelynek szabályaira a polgári jog az irányadó. Az új tulajdonos az DDK felé 30 napon belül köteles bejelenteni a tulajdonos változást és azt a származási lapra rávezettetni, erre a tenyésztőnek kötelessége felhívni a figyelmet.

 

  • A DDK által meghatározott tenyésztési feltételeket nem teljesítő, de származási lappal rendelkező szülőtől, legyen az akár az almot ellő szuka vagy a fedező kan, származó utódok részére csak regisztrációs lap állítható ki.

 

  • Regisztrációs lappal rendelkező egyed 12 hónapos kor betöltése után vehet részt a konfirmációs eljárásban, mely során, a feltételek teljesítése esetén standard származási lapot kaphat.

 

  • Regisztrációs lappal rendelkező egyedek utódai nem törzskönyvezhetőek.

 

  • Regisztrációs lappal rendelkező egyed részére Export pedigree nem állítható ki.

 

  • Prémium származási lap kiadásának feltétele a standard származási lap kiadási feltételeinek teljesítésén túlmenően mindkét szülő esetében a könyök és csípőízületi diszplázia szűrés megléte mentes vagy majdnem mentes minősítéssel, valamint mindkét szülő Magyarországon megrendezett nemzetközi kiállításon (CACIB), vagy a DDK által rendezett kiállításon elért osztály győztes címmel rendelkezik.

 

 

  1. A törzskönyv tartalma, szerkezete és vezetése

 

  • A törzskönyv vezetése folytatólagosan történik. (A sorszámozásnál a fajta korábbi, Kinológiai szövetség általi törzskönyvi sorszámai folytatása kerül vezetésre.) A törzskönyvi részben külön, „/H” jelöléssel kell jelölni a honosítás alapján bekerült ebek sorszámát.

 

  • A MEOESZ által kiadott és a DDK által szakmailag felülvizsgált törzskönyvek a Magyar Ebtörzskönyv (rövidítve: MET) szerves részét képezik. A német dog fajta törzskönyvei, mint a MET kötetei vannak megnevezve úgy, hogy a megnevezésénél a Magyar Ebtörzskönyv kifejezés után a fajta hivatalos neve szerepel (MET Dog).

 

  • A törzskönyv minden bejegyzett ebre az alábbi adatokat tartalmazza:

 

  • a törzskönyvi sorszámot;
  • a tenyésztő nevét, címét;
  • a tulajdonos nevét, címét;
  • a születésének időpontját;

 

  • a kennel- és hívónevét, ivarát, azonosítóját (törzskönyvi számát), ismertetőjeleit (fajta, szőrzet, szín és jegyek, nagyság) és tenyészminősítő osztályba sorolását;
  • a tenyésztőszervezet által ismert összes teljesítményvizsgálati eredményét;
  • a tenyésztésből való kiesés időpontját és amennyiben ismert, annak okát;
  • a kiállított, illetve kiadott tenyészigazolások dátumát és célját;

 

  • az eb szüleinek, nagyszüleinek, dédszüleinek és ükszüleinek kennel- és hívónevét, azonosítóját (törzskönyvi számát), ismertetőjeleit (fajta, szőrzet, szín és jegyek, nagyság) és tenyészminősítő osztályba sorolását, valamint szűrővizsgálati eredményeit;

 

  • mikrochip azonosító számát.

 

  • kiesés időpontja és oka

 

  • honosított kutya esetén a származási ország által kiadott törzskönyvi számot.

 

  1. A származási lap kiállításának előírásai

 

  • A származási lap az MEOESZ tulajdona, amelyet az eb mindenkori tulajdonosának ad ki használatra. A származási lapnak a tenyészeb telephelyén mindig rendelkezésre kell állnia.

 

  • A származási lapot az DDK szakmai felülvizsgálata alapján az FCI tagsággal rendelkező Kinológiai szövetség MEOESZ készíti el a jelen szabályzat és saját szabályainak figyelembe vételével. Az elkészítésre a megbízást a törzskönyvi adatok megküldésével a törzskönyvvezető ad. A származási lapot a tulajdonos (tenyésztő) részére a MEOESZ adja ki.

 

  • A származási lapot szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni. A származási lapról másodlati példányt az eredeti sorszám jelöléssel a kiállító adhat ki. A másodlaton fel kell tüntetni a másodlat kiadásának okát és a kiállítás időpontját. A másodlat kiadását nyilvántartásba kell venni.

 

  • A származási lap az alábbi adatokat tartalmazza:
    1. sorszámot;
    2. a törzskönyv megnevezését: Magyar Ebtörzskönyv Német Dog, röviden: MET Dog.;

 

  1. feltűnően ki kell domborítani a MEOESZ és a DDK nevét, logóját, továbbá azt a tényt, hogy a DDK olyan országos szervezethez tartozik, amely tagja az FCI-nek;
  2. az eb kennel-, egyed- és hívónevét, születési dátumát, fajtáját és ivarát;

 

  1. az eb megjelölésének módját (microchip), egyedazonosítóját és ismertetőjeleit (fajta, szőrzet, szín és jegyek, nagyság), valamint törzskönyvi számát;
  2. a tenyésztő és a tulajdonos nevét, címét;

 

  1. az eb származását a negyedik generációig (szülők, nagyszülők, dédszülők, ükszülők) visszamenőleg az ősök nevét és törzskönyvi számát;
  2. az eb szülei, valamint nagyszülei minősítését, annak időbeni korlátait az alábbi rendben:

 

  • egészségügyi szűrések eredménye

 

  • Világ-, és Európa kiállításon elért eredményeket (WCH-EUCH)

 

  • a nemzetközi, magyar és külföldi championátusok (Int. CH., HCH, …CH), magyar és külföldi junior championátusok (HJCH, …CH)

 

  • a BIS, BOG, BOB (HFGY), BOS, CACIB, R.CACIB, CAC, R.CAC, HPJ címek darabszáma (pl.: 1× BIS, 3×HFGY, 2×CACIB, 5×CAC)
  • A fenti címek hiányában az egyéb kiállítási eredmények, címek
  1. a származási lapot kiállító szervezet szakmai munkáért felelős személyének az aláírását, a kiállító szervezet és a DDK bélyegzőlenyomatát;

 

  1. a teljesítményvizsgálatok közül a kiállítási eredményeket, champion címeket az eb tulajdonosa a származási lapra rávezettetheti vagy az DDK által hitelesített teljesítményfüzetben vezeti;

 

  1. a DDK által szervezett tenyészszemle eredményeket a származási lapra rá kell vezetni.

 

  • A származási lapon feltüntetett ebek kennel- és hívónevét követően – ha ilyennel rendelkeznek – fel kell tüntetni a legmagasabb szintű champion címet.

 

  • Ha a származási lappal rendelkező, vagy arra jogosult ebet külföldön értékesítenek, akkor a MEOESZ úgynevezett EXPORT PEDIGREE-t állít ki pótlólag.

 

  • Ha az FCI által elismert, eredeti és hiteles származási lappal rendelkező ebet külföldről hoznak be az országba, részére az eredeti származási lapot honosítani szükséges, amelyen az új sorszám „/H” jelölése mutatja a honosítás tényét.

 

  • A származási lapot az MEOESZ részére 30 napon belül, külön felszólítás nélkül vissza kell szolgáltatni, ha:

 

  1. az eb elpusztult;

 

  1. a származási lap valótlan adatokat tartalmaz.

 

Az a) pont esetében a tulajdonos, vagy a tenyésztő kérésére a származási lap érvénytelenítése és okának feltüntetése után véglegesen birtokba adandó.

 

  • A származási igazolásról másodlatot az eredeti sorszám jelöléssel a kiállító adhat ki. A másodlaton fel kell tüntetni a másodlat kiadásának okát és a kiállítás időpontját. A másodlat kiadását nyilvántartásba kell venni.

 

  1. A kölykök azonosítása

 

A kölyköket legkésőbb 4 hónapos korukig egyedi jelölő eszközzel –transzponderrel (chip)- kell ellátni. A chip behelyezése az állatorvos feladata.

 

  1. A mikrochip-es egyedi megjelölés általános szabályai

 

1)   A kölykök megszületése után a tenyésztő alombejelentő lapot állít ki.

 

  • A szabályszerűen kiállított alombejelentőt, az előírt mellékletekkel valamint a transzponder behelyezési igazolási lapot az alom 180 napos koráig meg kell küldenie a MEOESZ irodájának, a beültetett chipekhez tartozó matricák csatolásával.

 

  • A MEOESZ az alombejelentő és mellékletei alapján elkészíti a származási lapokat, melyen rögzíti a chip számot is és a tenyésztőnek visszaküldi.

 

  • A származási lapok másolatát az MEOESZ irodája nyilvántartásba veszi és megőrzi.

 

  • A chipmatricák megfelelő kezeléséért, a behelyezett azonosító és a továbbított matrica azonosságáért a tenyésztő felel, az adatok valótlansága miatt keletkezett költségek őt terhelik.

F.C.I. és EuDDC Szabályozás

 

Az alábbi szabályzatok angol nyelven, vagy az unió 4 elfogadott nyelvén elérhetőek. 

 

1., FCI Alapszabály - 2014 áprilisi, hatályos verzió  

2., FCI Tenyésztési Szabályzat - 2013-ban módosított, hatályos verzió

3., FCI határozat a merle szín kiállítási minősítéséről

4., EuDDC Alapszabály

 

Danubius Dog Klub Fegyelmi Szabályzat

érvényes: 2014. május 22-től visszavonásig

 

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

 

1. §

 

 A fegyelmi eljárás célja:

2. §

A fegyelmi eljárás, illetőleg a fegyelmi felelősségre vonás célja:

a) A fegyelmi vétséget elkövető klubtag bizonyított cselekményével arányban álló fegyelmi büntetés meghozatala.
b) A klubtagoknak fegyelmi vétség elkövetésétől való visszatartása.

 A fegyelmi szabályzat személyi hatálya:

3. §

A Fegyelmi Szabályzat hatálya alá a klub tagjai tartoznak, függetlenül attól, hogy klub tisztséget viselnek-e vagy sem.

 A fegyelmi eljárás elrendelésére jogosultak:

2/A.§

A fegyelmi eljárást a klub elnöke vagy a Felügyelő Bizottság elnöke rendeli el.

II. FEJEZET

Fegyelmi vétségek, fegyelmi büntetések

 

4.§

 

 Fegyelmi vétségek:

1. Fegyelmi vétséget követ el az a klubtag, aki a tagsági viszonyával kapcsolatos kötelezettségét vétkesen megszegi.
2. Súlyos fegyelmi vétséget követ el különösen az a klubtag, aki:

a) A klub sérelmére elkövetett bűncselekmény vagy szabálysértés miatt a bíróság,
illetőleg a szabálysértési hatóság jogerősen elmarasztalt.

b) A klub Alapszabályának és szabályzatának előírásait, valamint testületi szerveinek
határozatait nem tartja be.

c) A klub szándékos vagy durva mulasztásból eredő megsértése.

d) A klub érdekeinek és tekintélyének vétkes megsértése.

e) Sportszerűtlen és a klubbal szemben álló magatartásnál valamely tisztségviselővel,
tenyésztési- illetve küllembíróval szembeni illetlen viselkedés, valamely klubtag
jelentős megsértése és a klubbéke kitartó zavarása.

f) Választással elnyert megbízatásával, tisztségévei visszaél, jogait rosszhiszeműen
gyakorolja.

g) Mást fegyelmi vétség elkövetésével vádol.

h) A Német Dog Törzskönyv hitelességévei bármilyen módon visszaél, annak
hitelességét veszélyezteti, illetve kellő alap nélkül kétségbe vonja.

i) A jogerős fegyelmi büntetés, továbbá a klub határozatok végrehajtását akadályozza.

j) A klub fegyelmi eljárás .során a tanúzási kötelezettséget indokolatlanul megtagadja,
továbbá a szabályszerű meghívás ellenére sem jelenik meg és távolmaradását nem
menti ki, vagy megjelenése esetén engedély nélkül távozik, illetve ott rendzavarást
követ el.

3. A fegyelmi vétséget elkövető klubtag fegyelmi eljárás keretében kell felelősségre vonni. Kivételt képez az olyan fegyelmi vétség, amelynél tényállás bizonyított és ennek alapján írásbeli figyelmeztetésnél súlyosabb fegyelmi büntetés kiszabás a nem indokolt.

 Fegyelmi büntetés:

1. A fegyelmi büntetések a következők:

a) írásbeli figyelmeztetés

b) a klubtagságból eredő jogok gyakorlásának felfüggesztése

c) a klub tisztségviselésétől történő eltiltás

d) eltiltás a külföldi szervezetek, valamint a klub által rendezett rendezvényeken (kiállítás, klubnap, stb.) való részvételtől

e) eltiltás a klub által nyújtott kedvezményektől

f) klubból való kizárás.

2. Az első bekezdés b}, c), d) és e) pontjában meghatározott fegyelmi büntetés 6 hónaptól 3 évig terjedő időtartamban határozható meg. E fegyelmi büntetések kezdetét és végét a fegyelmi határozat rendelkező részében meg kell jelölni.

3. Az a klubtag, akit a klubból kizártak, csak a kizárást kimondó jogerős fegyelmi határozat meghozatalát követő 3 év elteltével vehető fel újra a klubba.

4. Többrendbeli vagy különösen súlyos fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén a klub elnöke vagy a Felügyelő Bizottság elnöke az elrendeléssel, a Felügyelő Bizottság pedig a tárgyalás kitűzésével egyidejűleg vagy az eljárás folyamán az eljárás jogerős befejezéséig - de legfeljebb 30 napra - a fegyelmi alá vont tagsági jogait határozatban felfüggeszti. A fegyelmi eljárás lefolytatására jogosult szerv a tagsági jogok felfüggesztését az eljárás befejezéséig fenntartja. E határozatok ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Ill. FEJEZET

 Klubfegyelmi szervek:

5.§

A klub fegyelmi szervek a következők:

a) Fegyelmi-és Etikai Bizottság
b) Elnökség
c) Közgyűlés

A klub Fegyelmi- és Etikai Bizottsága

 6

1. A klub közgyűlése 3 tagból és 1 póttagból álló Fegyelmi- és Etikai Bizottságot választ 5 évi időtartamra és egyben a tagok közül megválasztja a Fegyelmi- és Etikai Bizottság elnökét.

2. A Fegyelmi- és Etikai Bizottság tanácsban jár el. A Fegyelmi- és Etikai Bizottság határozata legalább 2 tag egybehangzó szavazatával jön létre.

7.§

1. A Fegyelmi- és Etikai Bizottság megválasztott tagjai nem lehetnek egymásnak közeli hozzátartozói (Ptk. 685. ┬ž b) pontja). Ez a rendelkezés vonatkozik a Fegyelmi- és Etikai Bizottság tagjainak és a klub tisztségviselőinek viszonyára is.

2. Az eljárás alá vont személyévei összefüggésben felmerülő összeférhetetlenség vagy elfogultság valószínűsége esetén ennek fennállása kérdésében - az érdekelt kérelmére - a klub elnöksége dönt, amely döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.

3. Ha az elfogultsági kifogás megalapozott vagy az összeférhetetlenség bizonyított, a Fegyelmi- és Etikai Bizottság elnöke az eljáró tanácsba más bizottsági tagot (végső esetben -póttagot) jelöl ki.

4. Amennyiben a 3. bekezdés szerinti kizáró ok a Fegyelmi- és Etikai Bizottság elnökére vonatkozik, az elnöki teendők ellátásával a klub elnöksége az elnökség valamelyik tagját bízza meg. A delegált elnökségi tag ugyanazon fegyelmi ügy másodfokú elbírálásából kizárt.

5. A Fegyelmi- és Etikai Bizottság tagjának akadályoztatása esetén a 3. bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

8.§

A Fegyelmi- és Etikai Bizottság hatáskörébe tartozik ÔÇô választott tisztségviselők kivételével - a klub tagjai ellen az elsőfokú fegyelmi eljárás lefolytatása.

A Fegyelmi- és Etikai Bizottság elnöke köteles:

9.§

a) Tájékoztatni a klub elnökét a Fegyelmi- és Etikai Bizottság által hozott fegyelmi határozatról.

b) Beszámolni évente egy alkalommal a klub közgyűlésén a Fegyelmi- és Etikai Bizottság tevékenységéről.

A klub elnöksége

10.§

1. A klub fegyelmi eljárásában a fellebbviteli fórum a közgyűlés.

2. A közgyűlés határozatképességét az Alapszabályban leírtak határozzák meg.

3. Ha a közgyűlésnek nincs jogvégzett tagja, jogi szakértőt kell felkérni.

Közgyűlés

11.§

1. A klub választott tisztségviselői fegyelmi ügyében a vizsgálat és döntés a klub közgyűlésének hatáskörébe tartozik.

IV. FEJEZET

Fegyelmi eljárás

Az elsőfokú eljárás szabályai

12.§

  1. A fegyelmi eljárás hivatalból vagy a panaszos írásbeli beadványa alapján indulhat meg. A beadványban részletes és pontos tényállást kell írni. Meg kell jelölni, illetve csatolni kell a szükséges bizonyítékokat. A panaszbeadványt - amelyet a panaszosnak saját kezűleg kell aláírnia ÔÇô a klub elnökénél vagy a Felügyelő Bizottság elnökénél kell benyújtani.
  2.  Névtelen bejelentés alapján fegyelmi eljárást indítani nem lehet. Amennyiben a bejelentés közérdekű, azt az eljárás elrendelésére jogosult köteles kivizsgáltatni.

13.§

  1. A panaszbeadvány kézhezvételétől számított 30 napon belül a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult dönt a fegyelmi eljárás elrendeléséről vagy az eljárás elrendelésének megtagadásáról és erről érintetteket értesíti.
  2. A fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult egyidejűleg az iratokat továbbítja a hatáskörrel rendelkező fegyelmi szervhez.

14.§

A fegyelmi eljárás elrendelésére jogosult személy szükség esetén az eljárás elrendelését megelőzően külön vizsgálatot rendelhet el vagy igazoló jelentést kérhet.

15.§

A klub elnökének a fegyelmi eljárás elrendelését megtagadó határozata ellen, vannak kézhezvételétől számított 15 napon belül panasszal lehet élni az elnökséghez, melynek határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs.

16.§

Ha a fegyelmi eljárással egy időben, azzal okozati összefüggésben bírósági, büntető vagy szabálysértési eljárás folyik, úgy a fegyelmi eljárást az ügy jogerős befejezéséig fel lehet függeszteni. A tagsági jogok gyakorlásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezések (4. ┬ž 4. bekezdés) az esetben is alkalmazhatók. A bírósági ítélet, illetve szabálysértési határozat jogerőre emelkedését követően a felfüggesztett fegyelmi eljárást le kell folytatni.

17.§

Ha a fegyelmi eljárás folyamán az üggyel összefüggésben a fegyelmi vétség elkövetésével olyan klubtag is alaposan gyanúsítható, aki ellen fegyelmi eljárás nincs elrendelve, erről a Fegyelmi- és Etikai Bizottság elnöke a fegyelmi eljárás elrendelésére jogosultat értesíti, aki 15 napon belül dönt az esetleges fegyelmi eljárás megindításáról, illetve annak megtagadásáról szükség esetén dönt az ügyek egyesítéséről.

V. FEJEZET

A fegyelmi tárgyalás

18.§

1. Az ügyben eljáró bizottság a fegyelmi eljárás elrendelését követő 15 napon belül az eljárás megindításáról írásban köteles értesíteni az eljárás alá vont személyt és egyben kitűzi a tárgyalást. Az erről szóló értesítésnek a tárgyalás napját legalább 8 nappal meg kell előznie.

2. A Fegyelmi- és Etikai Bizottság tagjait és az eljárás alá vont személyt, továbbá a tanukat írásban kell meghívni. A Fegyelmi és Etikai Bizottság elnöke gondoskodik a tárgyalás megfelelő előkészítéséről, amennyiben szükséges az előzetes meghallgatás foganatosításáról. A tárgyalás megnyitását követően az elnök számba veszi a megjelenteket, majd az iratokat. A tárgyalás megkezdésekor és az egész eljárás folyamán az összeférhetetlenséget vizsgálja.

3. A tárgyalásra meg kell hívni az eljárás alá vont személyt, esetleges jogi képviselőjét, meg kell hívni úgyszintén azokat, akiknek a fegyelmi vétség elkövetéséről közvetlen tudomásuk van. A Fegyelmi- és Etikai Bizottság elnöke az eljárás alá vont tagot azzal hívja meg, hogy igazolatlan elmaradása a tárgyalása megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Meg kell szerezni az üggyel kapcsolatban fellelhető egyéb bizonyítékokat (okiratokat, jegyzőkönyveket, stb.) is.

19.§

1. A fegyelmi ügy tárgyalásán az eljárás alá vont személy elé kell tárni a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló tényeket és körülményeket, továbbá módot kell adni arra, hogy észrevételeit, védekezését szóban vagy írásban előterjeszthesse.

2. Az eljáró bizottság köteles lehetővé tenni, hogy a fegyelmi eljárás alá vont személy a tárgyalás egész tartama alatt - kivéve a határozathozatalt megelőző zárt tanácskozást - jelen legyen, a bizottság elnökének engedélyével a tanukhoz kérdéseket intézzen, a tanúvallomásokra és egyéb bizonyítékokra észrevételt tegyen.

3. A fegyelmi tárgyalást az elnök vezeti. Gondoskodik a jelen Fegyelmi Szabályzat rendelkezéseinek betartásáról, a fegyelmi alá vontat megillető jogok érvényesítéséről és köteles a fegyelmi alá vontat az öt megillető jogokról (bizonyítási indítvány előterjesztése, tanúhoz való kérdés intézést, -stb.) tájékoztatni.

4. A Fegyelmi- és Etikai Bizottság elnöke gondoskodik a bizonyítás felvételéről. Megtagadás esetén megteszi a szükséges intézkedéseket a fegyelmi ügy másodfokú tárgyalására.

20.§

1. A közgyűlés, mint másodfokon eljáró fegyelmi szerv, fellebbezett ügyben tárgyalást tartani, érdemi határozatot hozni, következő évi rendes közgyűlésen köteles hozni.
2. A másodfokú fegyelmi szerv a tárgyalásra köteles meghívni az eljárás alá vont személyt, valamint a hivatalból indul eljárásban az elsőfokú fegyelmi eljárás elrendelésére jogosultat. Szükség esetén újabb tanukat, szakértőket hallgathat : meg és további bizonyíték-kiegészítést foganatosíthat.

21.§

1. A másodfokon eljáró fegyelmi szerv az első fokon kiszabott fegyelmi büntetést enyhítheti, súlyosbíthatja. A fegyelmi büntetés azonban nem súlyosbítható, ha csak a fegyelmi vétséget elkövető személy fellebbezett.
2. Ha a fellebbezést a másodfokú fegyelmi szerv alaptalannak találja, azt - az elsőfokú határozat hatályban tartása mellett - elutasítja.
3. Ha az elsőfokú eljárás során jelentős eljárási szabályszegés történt, illetőleg, ha további nagy terjedelmű bizonyítás vagy az eljárás megismétlése mutatkozik szükségesnek, a másodfokú fegyelmi szerv az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezi és az elsőfokú fegyelmi szervet utasíthatja. Ebben az esetben a hatályon kívül helyező határozatnak kell az elsőfokú döntés ismertetését, a hatályon kívül helyezés okait, továbbá az új eljárásra vonatkozó elvi állásfoglalást megtenni.
4. A másodfokú fegyelmi szerv által tartott tárgyalásra, valamint a másodfokú fegyelmi határozat tartalmára a 19., 20., valamint a 21. ┬ž-ban foglaltak megfelelően irányadók.

22.§

A másodfokon hozott határozat jogerős, ellene további fellebbezésnek nincs helye.

VI. FEJEZET

Elévülés

23.§

1. A fegyelmi eljárás megindítását megelőzően vizsgálni kell, hogy a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló cselekmény vagy mulasztás nem évült-e el. Elévült a cselekmény, ha a fegyelmi vétség elkövetése óta, tag esetén 1 év, a klub tisztségviselője esetén 3 év már eltelt.
2. Ha a fegyelmi eljárás alapját képező ügyben büntető vagy szabálysértési eljárás indult, az elévülés az eljárás jogerős befejezésekor kezdődik.

VII. FEJEZET

Mentesülés a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól

24.§

1. A klub tagja mentesül a fegyelmi büntetés hátrányos következményei alól a fegyelmi büntetés letöltésével, kizárás esetén pedig akkor, ha a határozat jogerőre emelkedésétől 3 év telt el.

2. Ha a fegyelmi büntetés hatálya alatt álló klubtaggal szemben újabb jogerős fegyelmi büntetést szabtak ki, a korábbi büntetés alól mentességi időtartamra újabb fegyelmi büntetés kiállásáig meghosszabbodik. A mentesülésig a klubtag a súlyosabb fegyelmi büntetés hatálya alatt áll.

3. Az, akit kizártak a klubból, csak 3 éveltelte után nyújthatja be tagfelvételi kérelmét a klubhoz.

4. A fegyelmi büntetés hátrányos következménye alól a közgyűlés mentesítheti a fegyelmi büntetéssel sújtottat, ha annak magaviseletéből a tevékeny megbánás kitűnik, akinél a büntetés már köztudottan elérte célját.

5. A mentesítés iránti kérelmet az érintett, az érintett hozzátartozója, jogi képviselője - indoklással ellátva - terjesztheti elő az elnökséghez. Ilyen kérelem csak egy ízben teljesíthető.

VIII. FEJEZET

Vegyes rendelkezések

25.§

A fegyelmi szerv a határozatát hibás névírás, szám vagy számítási, avagy más hasonló, nyilvánvaló elírás esetén bármikor kijavíthatja.

1. A bírói tevékenységgel kapcsolatban a Bírói- Tenyésztési Szakbizottságához kell a panaszt benyújtani.
2. A Bírói- Tenyésztői Szakbizottság a panaszt saját hatáskörben vizsgálja és azt saját szabályzatának megfelelően - 15 napon belül - eldönti vagy javaslatot tesz az elnöknek a klub fegyelmi eljárás megindítására.
3. A Bírói- Tenyésztői Szakbizottság döntése ellen az érdekeltek 15 napon belül fellebbezéssel élhetnek a klub elnökségéhez.

 

Danubius Dog Klub Kiállítási Szabályzat

érvényes: 2014. május 22-től visszavonásig

 

Általános rendelkezések

1) A Danubius Dog Klub (továbbiakban Egyesület) saját hatáskörében kutyakiállításokat rendez.

2) A kiállítások lehetnek:
- klubkiállítás CAC és Klubgyőztes cím kiadásával
- speciális kiállítás CAC cím kiadásával

3) A kiállítások tervezésekor (időpont, helyszín) figyelemmel kell lenni az FCI előírásaira és a Kinológiai Szövetség által már jóváhagyott rendezvényekre.

A Magyarországon rendezett nemzetközi kiállítások időpontjában más rendezvény nem tartható. A klubkiállítás és fajtakiállítás rendezésekor az odaítélt CAC kiállítások időpontját is figyelembe kell venni.

A kiállítások engedélyezése

- Nemzeti (országos) CAC, Fajtakiállítás, Kupakiállítás programját a DDK Elnöksége készíti el.
- CAC kiállítások helyszínéről a DDK Elnöksége szavazással dönt. A kiállítások pontos időpontjának meghatározásánál figyelemmel kell lenni a CACIB kiállítások, illetve a környező országok nemzetközi kiállításainak időpontjára is.
- Klubkiállításokat csak a DDK rendezhet CAC cím kiadása mellett, Klub győztes címmel. A kiállításról megelőző évben az Elnökség dönt. Az időpontok meghatározásánál figyelemmel kell lenni a DDK más rendezvényeire is, különös tekintettel a Klubkiállításra, mellyel egy napon más rendezvény nem rendezhető.
- Champion kiállítás: évente egyszer kerül megrendezésre, általában év végén. Nevezni csak valamilyen Championátussal, (junior, nemzeti, vagy nemzetközi) rendelkező kutyákat lehet.
- Derby kiállítás: CAC cím kiadásával, az éves kiállítási naptár részeként, évente egyszer kerül megrendezésre. A jóváhagyott kiállítások helye és időpontja nem változtatható meg az Elnökség engedélye nélkül.

 

A kiállításokon való részvétel

1) Az Egyesület által rendezett kiállításokra kizárólag az FCI által elismert, ideiglenesen elismert FCI származási lappal rendelkező kutyák nevezhetők be.

2) Magyar tulajdonban lévő import kutya kizárólag honosított származási lappal (vagy szerződéssel) nevezhető a kiállításokra.

3) A kiállítás területére történő belépéskor a kutyák állatorvosi oltási igazolványát ellenőrizni kell, attól függetlenül, hogy nevezték a kiállításra vagy sem (érvényes veszettség elleni oltással rendelkezik-e). Ha a kutya nem rendelkezik ilyen igazolvánnyal, a kiállítás területére történő belépését meg kell tagadni.

4) A kutyák által okozott minden néven nevezhető kárért a kutya tulajdonosa a felelős. Harapós kutya csak ÔÇ×harapós" jelzéssel, szájkosárral és rövid pórázon tartható a kiállításon. Az ilyen kutyáról a szájkosarat csak a bírói körben szabad levenni, a bíró utasítására.

5) A kiállítás területén a kutyákat szabadon engedni tilos, kivéve sport bemutatón a körön belül. A kiállítás területén kutyákat a fajtajellegüknek megfelelően, az állatvédelmi előírások betartásával kell elhelyezni.

6) A kiállítás területén kölykök kutyát árulni TILOS.

 

Nevezési feltételek

1) A kutya tulajdonosa a nevezési határidő lejártáig (postai keletbélyegző lenyomata, fax érkezési dátuma, online nevezés beérkezésének dátuma) jogosult a kutyát kiállításra benevezni.

2) A nevezéshez minden esetben csatolni kell:

  • - a pontosan és olvashatóan kitöltött és aláírt nevezési lapot,
  • - a származási lap mind kétoldali másolatát,
  • - a nevezési díj nevezési határidőig történő befizetésének igazolását (feladóvevény másolatát),
  • - a munka osztályba történő nevezéshez a fajtára kötelezően előírt munkavizsga letételét igazoló, az FCI által elfogadott bizonyítvány másolatát,
  • - Champion osztályba történő nevezéshez a Champion bizonyítvány másolatát kell csatolni (FCI nemzeti vagy nemzetközi Champion bizonyítvány másolata).

3) Kiállításra csak egyedileg azonosítható kutyát lehet benevezni (tetoválás, mikrochip, orrtükörlenyomat).

4) Nevezéseket csak a kiírt határidőig lehet elfogadni!

5) A kiállítási nevezési díjakat az adott kiállítás nevezési felhívása tartalmazza.

6) A nevezés akkor minősül teljesítettnek, ha a nevezési lap feladási dátuma (keletbélyegző lenyomata) megelőzi, vagy megegyezik a nevezési határidő utolsó napjával.

7) A nevezési díj megállapításra kerül:

  • Tagokra: aki tagja az Egyesületnek vagy szerződött partnerének és rendelkezik az adott évre érvényes tagsági kártyával. Ha a kutyának több tulajdonosa is van, akkor valamennyi személynek rendelkezni kell az adott évre érvényes tagsági kártyával.
  • Nem tagokra: akik nem rendelkeznek az előzőekben felsorolt érvényes tagsággal.
  • Nem magyarországi állandó lakhellyel rendelkezők: akik euróban és nem forintban fizetik, illetve utalják át a nevezési díjakat.

8) A kutyát csak a származási lapon szereplő tulajdonos nevezheti a kiállításra.

9) A magyar tulajdonosok, illetve magyar állandó lakhellyel rendelkezők függetlenül attól, hogy tagjai az Egyesületnek vagy sem, a kiállítás helyszínén nem fizethetik a nevezési díjat kivéve az Egyesület ilyen jellegű előzetes tájékoztatása esetén.

10) A nem magyar állandó lakhellyel rendelkezők, ha a kiállítás helyszínén fizetnek, akkor a nevezési díjon felül adminisztrációs többletköltséget is meg kell fizetniük kutyánként, kiállításonként.

11) Az adott kiállítás katalógusában csak az a kutya szerepelhet, amelynek a nevezése határidőben beérkezett.

12) Kölcsön, illetve különféle tartási szerződéssel birtokolt kutyák esetében nem minősül a kölcsönvevő a nevezési díj megállapításakor tulajdonosnak.

13) A kiállító a nevezési lap beküldésével, valamint az online rendszerbe történő nevezéssel egyidejűleg kötelezettséget vállal a nevezési lapon közölt adatok valódiságáért, a nevezési díj egyösszegű befizetésére, továbbá hozzájárul, hogy a nevezési lapon szereplő adatai a kiállítás katalógusában közzétételre kerüljenek.

14) A nevezési díj befizetése akkor minősül teljesítettnek, ha a nevezési felhívásban közölt díj teljes mértékben, a teljesítés napján érvényes díjtételnek megfelelően kiegyenlítésre kerül.

15) Amennyiben részteljesítés történt és a pótló befizetés már más díjtételt tartalmazó időszakban történik meg, úgy a teljes nevezési díjat az utóbbi szerint kell számolni.

16) A nevezési díj semmilyen esetben sem téríthető vissza, más kutyára át nem ruházható.

17) Nevezett kutya osztályok közötti átsorolására kizárólag a nevezési határidő zárásáig van mód.

18) A kiállító a nevezési lap aláírásával, valamint az online rendszerbe történő nevezéssel vállalja az Egyesület Kiállítási Szabályzatának betartását és magára nézve kötelezőnek ismeri el azt.

19) Nem bírálhatók a kiállításokon a rejtett- egyheréjű, vagy heresorvadásban szenvedő, beteg, nyomorék kutyák, a tüzelő szukák, valamint a láthatóan vemhes (kb. 40 napos), szoptatós kutyák.

20) A kiállításokon helyszíni nevezés nem lehetséges.

21) Minden kiállító köteles a kiállításra magával hozni a benevezett kutya eredeti származási lapját (a bírói körbe nem vihető be) és amennyiben a kiállító egyesületi tag, tagsági kártyáját.

22) A bírálat alkalmával a bíró jogosult a felvezetett kutya egyedi azonosítóját ellenőrizni.

 

A Kiállítás  

1) A kiállító felelős azért, hogy a benevezett kutyájával a bírói körben időben megjelenjen. Amennyiben az adott osztály bírálatát lekési (sorolás után érkezik), a bírálat  befejezése után kérheti, hogy a bíró minősítse a kutyát, de nem tarthat igényt kitűnő minősítés esetén sem a győztes cím kiadásának megismétlésére. Az osztály  bírálatának megkezdését követően az elkésett kutya felvezetője csak a bíró külön engedélyével léphet a bírói körbe.

 2) A bírói körben a bírálat megkezdése után a bírálandó osztályba tartozó kutyákon és felvezetőiken kívül csak a bíró, az írnok, a ringtitkár és szükség esetén a tolmács  tartózkodhat. Kivételt képez az Egyesület elnöke, a vezető bíró, vagy az általuk megbízott személy. A bírálatba azonban senki nem avatkozhat be.

 3) Azt a kiállítót, aki a kiállításon sportszerűtlen magatartást tanúsít, a kiállítás területéről ki kell utasítani. Egyesületi tag esetében fegyelmi eljárás alá lehet vonni.

 4) A kiállító köteles a bírálatot végző bíró döntését elfogadni és nem minősítheti azt.

 5) Támadó, harapós kutyák a kiállításon nem bírálhatók.

 6) A kiállításokon csak a katalógusban szereplő kutyák bírálhatók, kivéve, ha a nevező vétlen, azaz a nevezése és nevezési díja határidőben igazoltan megérkezett.

 7) A kiállítás rendezője az elfogadott nevezéseket minden esetben köteles visszaigazolni (postai úton, e-mailben vagy faxon).

8) A kiállító köteles a kutya által okozott szemetet (ürüléket) föltakarítani és a szemétlerakó helyre vinni.

9) A kiállításainkon a bírói körök környékére, 2-3 méter távolságra mindennemű építmény, ketrec, sátor felállítása tilos. A ringek körüli hely a látogatóknak legyen  fenntartva.

 

Átsorolás

1) Ha a kutya tulajdonosa a munka- vagy champion osztályba történő nevezéskor nem csatolta a nevezéshez a szükséges igazolásokat, a katalógus összeállításakor a rendező szervezet jogosult a kutyát automatikusan a nyílt osztályba sorolni. 

2) A vezetőbíró jogosult a kiállításon átsorolni a nem megfelelő osztályba nevezett kutyát. 

3) Ha a rendező szervezet elírást követ el, a vezető bíró feladata a beküldött nevezési lapot ellenőrizni és a nevezési lapnak megfelelően a helyszínen a kutyát abba az osztályba, átsorolni, ahova a tulajdonos nevezte és csatolta a szükséges igazolásokat is. A megfelelő mellékletek hiányában a kutyát a kora szerinti - illetve ahol a katalógusban szerepel - osztályban kell elbírálni. Az osztályba sorolásnál a nevezéskori állapot az irányadó.

 

Kiállítási osztályok

BÉBI osztály:

Ebbe az osztályba a 3-6 hónapos kutyák nevezhetők. A bírálati lapon leírást és rózsaszínű kártyát kapnak.

KÖLYÖK osztály: 6-9 hónapos korig.

Ebben az osztályban a kutyák leírást és fehér színű kártyát kapnak, ígéretes, nagyon ígéretes vagy nem ígéretes differenciálás lehetőségével. Több kutya esetében a bíró sorolást végez I-IV. besorolással.

FIATAL osztály: 9-18 hónapos korig.

Ebben az osztályban a kutyák leírást és minősítést kapnak. Több kitűnő minősítést elért kutya esetében a bíró sorolást végez I-IV. besorolással. A kitűnő I. minősítésű kutya megkaphatja a Hungária Príma Junior (HPJ) címet, amelyhez egy kék-fehér HPJ kártya jár.

NÖVENDÉK osztály: 15-24 hónapos korig.

Nevezhető minden 15 hónapos kort betöltött, de 24 hónapos kort meg nem haladó kutya, tekintet nélkül eddigi minősítéseire és címeire. Ebben az osztályban a kutyák leírást és minősítést kapnak. Több kitűnő minősítés esetében a bíró sorolást végez I-IV. besorolással. A kitűnő I. minősítésű kutya megkaphatja a CAC címet egy nemzeti színű kártyával. A kitűnő II. minősítésű kutya megkaphatja a Res.CAC címet nemzeti színű kártyával.

NYÍLT osztály: 15 hónapos kortól.

Nevezhető minden 15 hónapos kort betöltött kutya, tekintet nélkül eddigi minősítéseire és címeire. Ebben az osztályban a kutyák leírást és minősítést kapnak. Több kitűnő minősítés esetében a bíró sorolást végez I-IV. besorolással. A kitűnő I. minősítésű kutya megkaphatja a CAC címet nemzeti színű kártyával. A kitűnő II. minősítésű kutya megkaphatja a Res.CAC címet nemzeti színű kártyával.

MUNKA osztály: 15 hónapos kortól.

Nevezhető minden 15 hónapos kort betöltött kutya, amely rendelkezik a fajtára kötelezően előírt, érvényes munkavizsgával. Ebbe az osztályba, csak 5. számú mellékletben felsorolt fajták nevezhetőek. Munka osztályba való induláshoz a nevezési határidőig kell megszerezni a munkavizsga bizonyítványt. Ebben az osztályban leírást és minősítést kapnak a kutyák. Több kitűnő minősítés esetében a bíró sorolást végez I -IV. besorolással. A kitűnő I. minősítésű kutya megkaphatja a CAC címet nemzeti színű kártyával. A kitűnő II. minősítésű kutya megkaphatja a Res.CAC címet nemzeti színű kártyával.

CHAMPION osztály:

Nevezhető minden olyan kutya, amely a nevezési határidőig visszaigazolt FCI champion bizonyítvánnyal (nemzeti vagy nemzetközi) rendelkezik. Ebben az osztályban leírást és minősítést kapnak a kutyák. Több kitűnő minősítés esetében a bíró sorolást végez, I-IV. besorolással. A kitűnő I. minősítésű kutya ÔÇ×Champion osztály CAC" címet kaphat és nemzeti színű kártyát. A kitűnő II. minősítésű kutya megkaphatja a Res.CAC címet nemzeti színű kártyával.

VETERÁN osztály: 8 éves kortól.

Nyolc éves kort betöltött kutya nevezhető. Ebben az osztályban leírást kapnak a kutyák és több kitűnő minősítés esetében a bíró sorolást végez I-IV. besorolással. A kitűnő I. minősítésű kutya Veterán CAC, illetve a kitűnő II. Veterán Res.CAC címet kaphat nemzeti színű kártyával.

EGYÉB FELTÉTELEK:

Minden kutya csak egy osztályba nevezhető. Az osztályba nevezés szempontjából a döntő dátum az életkor tekintetében az a nap, amikor a kutyát kiállítják. A kitűnő minősítést kapott kutyákat I-IV-ig sorolni kell. A kitűnő I. minősítésű kutyának a győztes cím kiadása nem kötelező.

 

A kiállításon elérhető minősítések és címek

KITŰNŐ   - kék szalag vagy kártya. Csak annak a kutyának adható, amely a fajta standardhez nagyon közel áll, kitűnően mutatja magát, harmonikus, kiegyensúlyozott magatartással és kisugárzással rendelkezik, kitűnő formában és kondícióban van.  

NAGYON JÓ - piros szalag vagy kártya. Minősítést az a kutya kap, amelyik fajtájának a típusát markánsan képviseli, arányai kiegyensúlyozottak jól mutatja magát. Néhány apróbb hibát el lehet nézni, de ezt a minősítést, csak olyan kutya kaphatja meg, amely fajtájának típusos példánya.  

 - sárga szalag vagy kártya. Minősítést az a kutya kap, amelyik fajtájának a jegyeit magán hordozza, de vannak látható hibái.  

MEGFELELŐ - zöld szalag vagy kártya. Minősítést az a kutya kap, amelyik fajta jellegének többé-kevésbé megfelel, jelentős, látható hibái vannak, fizikai állapota kívánni valót hagy maga után. 

KIZÁRVA  - bírálati lap.Amely kutya a standardnak nem megfelelő típust hordozza, nem a standardnak megfelelően viselkedik vagy agresszív, vagy here hibás, ill. egy komoly foghibával vagy álkapocs rendellenességgel rendelkezik, amely szín- és/vagy szőrhibás, ill. az albinizmus jegyeit viseli magán. Ezt a minősítést még az a kutya kaphatja, amely az érvényes standard szerinti kizáró hibával rendelkezik.  

NEM BÍRÁLHATÓ - bírálati lap. Azok a kutyák kapják, melyek a fent említett minősítések közül egyik sem adható ki. Ez pl. akkor fordul elő, ha a kutya nem mozog, állandóan a kiállítóra ugrál vagy a ringből ki akar menni, úgy, hogy a mozgás és járásmód nem megítélhető, vagy amikor a kutya a bíró elől folyton kitér. Sem a fogazatot, sem a testfelépítést, szőrtakarót, farok tartást vagy a heréket nem engedi megtapintani, vagy pl. a felvezetett kutyán orvosi beavatkozás vagy kezelés nyomai láthatóak, amelyek a bíró megtévesztésére engednek következtetni. Ugyan ez vonatkozik azokra a kutyákra, amelyeknél fennáll annak a gyanúja, hogy a tenyésztője (pl. műtéti úton, szemhéj. fül,. farok korrekcióval) az eredeti formát megváltoztatta, és ezt a bíró észleli. A bírálati lapon a "minősítés nélkül" ítéletet a bírónak meg kell indokolnia.

A jelen szabályzatban az egyes kiállítási osztályoknál leírt győztes címek kiadása nem kötelező. Kiadásuk esetén fajtánként és nemenként az FCI előírásainak megfelelően jár el a bíró.

 

További kiadható címek

HUNGÁRIA FAJTAGYŐZTES (HFGY/BOB): sárga zsinór és kártya

A címért csak azok a kutyák konkurálhatnak, amelyek a számukra elérhető legmagasabb címet megkapták a bébi és kölyök osztály kivételével. Speciális kiállításon a HPJ, CAC és Veterán CAC, Klubkiállításon a Fiatal Klubgyőztes, Klubgyőztes és Veterán Klubgyőztes címet nyert kutyák konkurálhatnak ezért a címért.

BOS

Legszebb ellenkező nemű kutya. A cím kiadása nem kötelező.

Ha az adott kutyafajtát több bíró bírálja a kiállításon, akkor minden esetben ki kell jelölni annak a bírónak a személyét, aki a HFGY/BOB címet kiadja.

FIATAL KLUBGYŐZTES

Minden évben egy alkalommal, az adott fajta részére a megrendezett klubkiállításon adható ki, nemenként, a fiatal osztályban kitűnő I. HPJ címet kapott kutya részére. A bírálati lapra a ÔÇ×Fiatal Klubgyőztes" cím mellé az évszámot minden esetben fel kell tüntetni. 

KLUBGYŐZTES

Minden évben egy alkalommal, az adott fajta részére megrendezett klubkiállításon adható ki, nemenként a növendék-, nyílt-, munka- és champion osztályban kitűnő I. CAC címet kapott kutyák összevetését követően a bíró által legjobbnak tartott kutya részére. A bírálati lapra minden esetben a cím mellé fel kell tüntetni az évszámot is.

VETERÁN KLUBGYŐZTES

Minden évben egy alkalommal, az adott fajta részére a megrendezett klubkiállításon adható ki, nemenként, az érett osztályban kitűnő I. CAC címet kapott kutya részére. A bírálati lapra a "Veterán Klubgyőztes" cím mellé az évszámot minden esetben fel kell tüntetni.

 

Egyéb versenyek

Az Egyesület kiállításokon egyéb versenyeket is rendezhet helyszíni nevezéssel:

  • - "Gyerek-kutyapár" (9 évnél fiatalabb gyermekek részére).
  • - "Fiatal felvezetők - Junior Handlerek" versenye két kategóriában (9 - 13 éves kor között és 14 - 17 éves kor között).
  • - "Utódcsoportok versenye": ahol egy kan és utódai, vagy egy szuka és utódai (minimum 3 utód) kerülnek bemutatásra.
  • - "Kutyapárok Versenye": ahol azonos fajtájú, azonos tulajdonban lévő két kutya versenyez.
  • - "Tenyészcsoportok versenye": Nevezési feltétel, hogy a tenyészcsoportban az egy tenyészetből származó legalább két különböző apától, vagy két különböző anyától származó, legalább három és maximum öt azonos fajtájú kutyával lehet indulni. A nevezésnek további feltétele, hogy a felvezetett kutyák az adott kiállításon legalább két kitűnő és egy nagyon jó minősítést kapjanak.

 

A kiállításokon kívül elnyerhető címek

A kiállításokon kívül elnyerhető címeket a Kinologiai szövetség és az FCI szabályozza.

A klub által kiadott Reproduktor Champion címről bővebben itt olvashat.>>>> 

Óvási bizottság

1) A bírói döntés ellen óvásnak helye nincs, a kapott minősítés, vagy a kiadott címek, illetve az esetlegesen ki nem adott győztes címek miatt óvást benyújtani, illetve elfogadni nem lehet. 

2) Óvni kizárólag alaki hibák miatt lehetséges (pl. rossz osztályba sorolás) a bírálatot követő két órán belül, a nevezési díj kétszeresének befizetése mellett, írásbeli kérelemmel, amelyet az óvási bizottsághoz kell benyújtani. 

3) Az óvási bizottság az óvás benyújtását követő egy órán belül dönt. Ha helyt ad az óvásnak, akkor a befizetett összeget vissza kell fizetni. Ha az óvás sikertelen volt, az óvási díj a rendező szervezetnél marad. 

4) Az óvási bizottság három tagból áll, amelynek elnöke a kiállítás vezetőbírója, a másik két tagot a vezetőbíró kéri fel az Egyesület vezetőségi tagjai közül. Az óvásban érdekelt küllembíró nem lehet tagja a bizottságnak.

 

A Danubius Dog Klub (DDK) aktuális, 2015. május 30-án elfogadott alapszabálya erre a linkre kattintva tölthető le.

Letölthető nyomtatványok:

Alombejelentő jegy
image-pdf
Fedeztetési igazolás image-pdf
Transzponder beültetési igazolás image-pdf

ddk regi logo

 

Danubius Dog Klub (DDK)

a Német Dog magyarországi fajtagondozó szervezete

5071 Besenyszög, Hajnal u. 34..Tel/Fax: +36 30 207 3230
https://www.facebook.com/danubiusdogclub/
http://www.danubiusdogclub.hu    info@danubiusdogclub.hu
Bankszámlaszám: OTP BANK 11742221-20036469-00000000

DDK calligraphic bigbg