banner2

mspdk logo

Magyarországi Schnauzer Pinscher Dobermann Klub (MSPDK)

A SCHNAUZER SZÍNÉNEK GENETIKAI ALAPJAI


 

Az utóbbi időben több tenyésztő barátunk kért és kapott eseti engedélyt schnauzerek különböző színváltozatainak keverése tárgyában. Az állásfoglaláspontunk szerint, lényegében megadható a lehetőség az ún. színkeverésre, ellenőrzött tenyésztési körülmények között. A lehetőség nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy a különböző színű szülőktől származó kölykök korrekten törzskönyvezhetők. Azt is hozzá kell tennünk az igazság érdekében, hogy csak indokolt esetekben és ellenőrzött, referenciákkal rendelkező tenyészetek számára ad erre lehetőséget a MEOE és a HSPK vezetése! Azt azonban leszögezzük, hogy a színkeverésből származó utódokkal kapcsolatos felelősség a tenyésztőt terheli. A MEOE és a HSPK az ilyen almokból eladott kölykökkel kapcsolatosan semmilyen reklamációt nem fogad el, az engedélyeket eseti jelleggel, a törzskönyvezés tisztaságának megőrzése érdekében adja ki. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a kérdéskört nem érdemes legalább elméleti alapok szintjén tárgyalni. Azt is érdemes átgondolni, miért is van szükség színkeverésre?

 A kutya (Canis familiaris) azon háziállatok egyike, amely legrégebben él szimbiózisban az emberrel. Az évezredek során folyamatosan növelte használati jelentőségét az ember szolgálatában. A fajtatiszta kutyákat – az öröklődő tulajdonságaival együtt – ma már főképpen kedvtelésből tenyésztik. Sok ezer ember számára passzió a kutyák kiállításokon történő bemutatása, amikor is a külső, a testi szépség és a belső, a pszichikai tulajdonságok játszanak döntő szerepet a konkurenciában.

A tenyésztők tömegeit az egész világon főképpen a kísérletező kedv és az intuíciók vezérlik. Ez az egyik lehetséges magyarázata annak, hogy a schnauzerek különböző színváltozatai egy idő után jelentős küllemi különbségeket mutatnak, ezért magától értetődő az az igény, hogy minden schnauzer-változat azonos anatómiájú, azonos küllemi tulajdonságokkal rendelkezzen – amit egyébként a hivatalos schnauzer standardok is megkövetelnek. A másik lehetséges ok az, hogy az egyik színváltozat kiemelkedő egyedével javítani, nemesíteni lehet egy másik színváltozat állományát úgy, hogy közben figyelemmel legyünk az évszázados, kitenyésztett színváltozatokra.

A színkeverés nem új keletű dolog a nemzetközi schnauzer tenyésztés gyakorlatában. Régen rájöttek az amerikaiak, az angolok, az olaszok, a skandinávok, a spanyolok a színkeresztezés előnyeire. Ezzel súlyos zavarokat keltettek a közép-európai tenyésztők körében, akik görcsösen próbáltak ragaszkodni a régi, hagyományos német típusokhoz. Ez azt a tenyésztéspolitikát eredményezte, hogy a tengerentúli és a skandináv kutyákkal nem engedték keveredni a régi, hagyományos vérvonalakat.

Gyakran hallottuk és halljuk ma is, hogy „a schnauzerek nem terrierek!” Ez igaz, de az is jogos igény, hogy a schnauzerek is fejlődjenek, és legyenek szebbek. A világ is fejlődik, megy előre, így természetes, hogy a kutyák a ’3o-as, a ’6o-as és a ’9o-es években másképpen néztek ki, és folytonosan, együtt fejlődnek a világgal.

Eljutottunk tehát oda, hogy a schnauzerek tenyésztése során van immár legitim lehetőség a színek keverésére, és ezért át kell tekintenünk a schnauzerek színeire vonatkozó elemi genetikai kérdéseket.

Tisztáznunk kell néhány alapfogalmat, amelyek a következők:

Genotípus: egy élő szervezet genetikai felépítése, öröklődő tulajdonságainak összessége, amelyek határozott körülmények között az elődökhöz való hasonlóságot teszik lehetővé. A genotípus jelentős része nem feltétlenül érvényesül a legközelebbi nemzedékekben, hanem kisebb-nagyobb része lappangó marad, és valamelyik későbbi nemzedékben jelentkezik.

Fenotípus: az egyedek, és a genotípusos akció külső megjelenítési formája, amit az öröklöttség és a környezet együttesen alakít.

Allél: az öröklés menetben valamely tulajdonság, pl. szőrszín különféle megjelenési formájáért felelős öröklési tényező. Egy egyedben mindig csak kettő fordul elő, amelyek párt alkotnak. A párok tagjai lehetnek egyformák vagy különbözőek. Egy fajon belül, egy tulajdonságra nézve nemcsak két allél, hanem több is létezhet, és ezeket nevezik allél soroknak.

Homozigóta: olyan egyed, amelyben egy allél pár mindkét génje egyforma.

Heterozigóta: olyan egyed, amelyben egy allél pár két génje a vizsgált tulajdonságra nézve különböző.

A schnauzerek színproblémáinak tárgyalásához azt ajánlom, vegyük alapul a törpéket, amelyek között a legnagyobb a színválaszték, és amelyek a következők: fekete, só-bors, fekete-ezüst és a fehér.

A kutyák színeinek vonatkozásában számba kell venni a következő géneket, és allél sorokat: C, A, S, E, B, G.

A C allél sor: a domináns C allél, a telt színeket eredményezi. A c ch (csincsilla) redukálja a vöröset és a sárgát. A következő (nagyon ritka) allél a c d , amely a fehér színű egyedek esetében a fekete orrt, és a sötét szemeket örökíti. A c b a kék szemért, a c a az albinizmusért felelős.

A allél sor: elsősorban az egész testfelület egyszínűségét biztosítja. Recesszív szituációban az „a y ” a fakó színt örökíti, amely nagyon ritka a schnauzerek esetében. Az „a g ” az aguti – amely lehet farkasszürke, – a schnauzerek esetében viszont a só-bors színt eredményezi. További recesszív eset az „a t ” jelenléte, ami a rajzolatot, azaz a jegyeket biztosítja. Ennek fenotípusos megjelenése a schnauzerek esetében a fekete-ezüst szín.

S allél sor: a schnauzerek esetében az „S” a foltosságot zárja ki.

E allél sor: ennek megjelenése a schnauzerok esetében szinte kizárt.

B allél sor: a legtöbb fajta esetében, így a schnauzereknél is, domináns esetben, (B) a fekete színért felelős. Recesszív esetben a „B” allél jelenléte a „liver” színt adja, amelynek a megjelenése lehet májszín, barna, csokoládé, vagy rózsaszín.

G allél sor: azaz a „G” (grey) eredményezi a „kiezüstösödést” az egyed kifejlődése során, (pl. a kerry blue terrier esetében), schnauzereknél szinte elő sem fordul. Megismerve az általánosan és nagy vonalakban az egyes gének szerepét, és azoknak a tulajdonságokra vonatkozó hatásait, szögezzük le, hogy az alábbiakban aláhúzott géneknek van jelentőségük a schnauzerek öröklődő tulajdonságaira nézve.

Fekete: C, A, S, E, B, gg

Só-bors: C, (vagy cch), a g a g , (vagy a g a t ), S, E, B,

Fekete-ezüst: C, (vagy cch), a t a t , S, E, B,

Fehér: c d c d

 

Meg kell jegyeznünk, hogy a fekete schnauzerek lehetnek homozigóták vagy heterozigóták, a következő génösszetétellel: A allél sorral /AA, Aag , vagy Aat /, vagy a C allél sorral, /CC, Ccch, vagy Ccd /. Abban az esetben, ha heterozigóta, fenotípusosan fekete, (B) ennek az allél párja lehet ag , (só-bors), lehet at , (fekete- ezüst) és lehet cd , (fehér).

A gyakorlati tenyésztők a mindennapokban ritkán kíváncsiak a fenti bonyolult génsorokra, ezért az 1. sz. ábrán bemutatjuk, hogy milyen az utódok lehetséges változatossága, az ábrán bemutatott szülőpár kombinációkban. Pettkó Csaba nemzetközi küllembíró

törpe schnauzer színek

Az ábrán láthatjuk, hogy mire számíthatunk azonos színű szülőpárok kombinációja során.

 

  1. Fekete szülők kombinációja esetén mind a négy színváltozat megjelenésére számíthatunk.
  2. Só-bors szülők párosításakor születhetnek só-bors kölykök, fekete-ezüstök és fehérek.
  3. Fekete-ezüst szülők párosítása fekete-ezüst és fehér kölykök születését eredményezheti.
  4. Fehér szülők párosítása csak fehér utódokat eredményezhet.

 

Ezek után felvetődik a kérdés, érdemes-e keverni a színeket? Ha engem kérdeznek, akkor a válaszom az, hogy: konkrét nemesítési céllal IGEN.

Ne feledjük, az anatómia, a mozgás, a természet és a szín együttesen határozza meg a fajta jellegét! Az elmélet azonban az csak elmélet, ami nem mindig jár egy úton a gyakorlattal. A kísérletezők mindig ki vannak téve a kudarc lehetőségének is, hiszen a sikerre nincs száz százalékos recept.

Azt mindenképpen le kell szögeznünk, hogy a kutyatartók többsége mindenekelőtt a barátot keresi a kutyában, tehát különleges érzelmi kapcsolat fűz bennünket, embereket a kutyáinkhoz. A kísérletezés óriási felelősség! Ha a bármennyire is körültekintő tenyésztői munka nem hoz átütő eredményt – ellentétben a gazdasági haszonállatokkal –, az esetleges selejtet nem tudjuk „vágóállatként” értékesíteni.

Bizonyos, hogy az ebtenyésztés egy nagyon felelősségteljes hobby, a rengeteg időnek, amit a kutyáinkra szentelünk, nincs megtérülő gazdasági, befektetési értéke, hanem megmarad a nemes hobbyra „pazarolt” munka szintjén.

 

Pettkó Csaba nemzetközi küllembíró

 

 

Adatkezelés

Magyarországi Schnauzer Pinscher
Dobermann Klub - 
civil szervezet


Székhely: 1151 Budapest, Sín u.29/a.
Nyilvántartási szám: 01-02-0008900
Adószám: 18337732-1-42
Képviselő: Pettkó Csaba
Telefonszám: 06 30 407 1952
E-mail cím: mspdk.hpsk@gmail.com
Honlap: www.mspdk.hu

 

 butt tovabb

Impresszum

Magyarországi Schnauzer Pinscher
Dobermann Klub - 
civil szervezet


WEBOLDAL TULAJDONOSA  
Név: MSPDK
Tel/Fax:  +36-30-407-19-52   +36-1-306-57-65 (fax)
E-mail:  mspdk.hpsk@gmail.com
Weboldal:  http://mspdk.hu

  

 butt tovabb

Jogi nyilatkozat

A jelen honlapon elérhető adatok, információk felhasználása a felhasználó felelősségére történik. A honlap letöltésével, megtekintésével a látogató elfogadja az alábbi feltételeket, a jelen jognyilatkozatban foglalt felelősség-kizárásokat és felelősség-korlátozásokat. (...) Ezen az oldalon elérhető anyagokat és információkat a Magyarországi Schnauzer Pinscher Dobermann Klub, a weboldal ...

 

butt tovabb

Kapcsolat

Magyarországi Schnauzer Pinscher
Dobermann Klub

 
Weboldal: http://mspdk.hu

E-mail: mspdk.hpsk@gmail.com

Cím: 1151, Budapest Sín utca 29/a

Tel: +36-30-407-19-52

  

butt tovabb